Hidd el látom a hét csodáját a világnak mikor szemeidbe nézek,
Hidd el szinte vágyom azt a gyönyörű messzeséget.
Arcodra nézve a legszebb festményt látom,
Megbabonáz, mint az őrtüzek lángja, csodás nyári éjszakákon.
Mikor a fémek összeforrnak,
Mikor egy vaskohó felhevül,
Lelkem tüze felér az égig,
Könnycseppek hullnak le a Mennyekből.
Hidd el káprázatos a fényed, akár egy szeretet tűzijáték,
Hidd el egy szerető szívnek, léted a legszebb ajándék.
Lelkedet nézve a legszebb angyalét látom,
Magához ölel, mint a tábortüzek lángja, csodás téli éjszakákon
Mikor a fémek összeforrnak,
Mikor egy vaskohó felhevül,
Lelkem tüze felér az égig,
Könnycseppek hullnak le a Mennyekből.