Sok ember egy híján csak húsz,
Ésmágával mélyba, a porba húz.
Mint ahogy éjjel nincsen nap,
miattuk az erőnk cserben hagy.
Ott vannak a rossz napok,
melyeket a pokolba kívánunk.
Viszont az igazi kötelékek nem szakadnak,
a lánczemek ott öszeforrnak.
Kéz a kézben, úgy teljes egészben.
Az álmunk valóra váljjon,
viharban is oly erősen álljunk
Éljünk úgy, mint a farkasok.
Égjünk, mint, ahogy a csillagok,
és ne adjunk fel soha semmit!